Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Isten hozott Magyargéc!

2016.05.03

 

 

A tavalyi év végén partnerségre kértek fel egy Magyarországon kiírt pályázat megvalósításához. A megkeresés Magyargéc községből érkezett, ez a falu 706 km-re innen, az északon lévő Nógrád megye települése, lakossága megközelítőleg 900 fő.  A felhívás értékeink megismertetéséről szólt. Egyeztetve a felkérő partner településsel a pályázatunk: NON RECUSO LABOREM címet kapta, így is emléket állítva Márton Áron püspök úrnak. A téli hónapok várakozással teltek, de a tavasz meghozta a jó hírt: nyertünk. Így friss tavaszi lendülettel értékeink, kiválóságaink nyomába eredünk, feltérképezzük azokat a helyeket, embereket, természeti és földrajzi kincseinket, amelyekre büszkék lehetünk mi együtt, Magyargéciek és Csíkszentdomokosiak.

Április 22-25 között látogatott el hozzánk a magyargéci 12 fős csoport. Hozták magukkal a jó időt, a napsütést, csodaszép napokat tölthettünk együtt, megismertük egymást, beszélgettünk településeinkről, szokásainkról, ételeinkről, értékeinkről. Fogadásukra nagy szeretettel és igyekezettel készültünk, pálinka, kürtőskalács, zene várta a vendégeket. Szálláshelyet 8 vendégszerető család biztosított számukra, együtt szerveztük a programokat.

A látogatási időben jártunk Nagyájba, ahol vendégeink lovagolhattak, gyönyörködhettek a felcsíki tájban. Négy lovasszekér vitt fel bennünket a telephelyre. Bemutattuk a székely gasztronómiát nyársra fűzve, jellegzetes székely ételeket ettünk, megkóstoltattuk a helyi italokat, a pálinkát étel előtt és jó friss vizet utána. Jól szórakoztunk, jó hangulatban, zenekísérettel tértünk haza. Másnap, férfiaink kíséretében, a vendégek részt vettek a vasárnapi szentmisén, amelyen a vendégeinkhez csatlakozott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Dr. Zsigmond Barna Pál, csíkszeredai főkonzul úr is.

Az ünnepségen a vendégségben levő nők a mi székely viseletünket öltötték magukra, és mint Magyargéc büszke székely lányai vonultak ki a „hegyre”, a búzaszentelő határáldásra.  

Mi, asszonyokul, elkészítettük az ünnepi ebédet. Vendégségünket Lezsák Sándor és kedves felesége, Dr. Zsigmond Barna Pál, Lászlófy Pál az RMPSZ tiszteletbeli elnöke és más hivatalosságok is megtisztelték jelenlétükkel és találkoztak Ferencz Alajos polgármester és Karda Róbert alpolgármester urakkal is. Velki Róbert polgármester megköszönte az együttműködést, és átadta a gyermekeknek, fiataloknak szóló értékgyűjtő felhívást. Lezsák Sándor pohárköszöntőjében örömét fejezte ki, hogy településünk is csatlakozott a hungarikum mozgalomhoz, hangsúlyozta a helyi értékek feltérképezésének kiemelt fontosságát, „a közösség ereje abban van, ha megbecsüljük és értékeljük egymás munkáját”. Külön értékelte, hogy Magyargéc - Csíkszentdomokos olyan pályázatot készített, amely keretében a Mire vagyok büszke Magyargécen? és Mire vagyok büszke Csíkszentdomokoson? című felhívás a gyermekek és fiatalok számára is biztosít kutatási és alkotási lehetőséget.

Ebéd után körbejártuk a falut, kikocsikáztunk Garados tetejére, onnan néztünk szét és együtt csodáltuk szép szülőfalunkat. Majd meglátogattuk a Márton Áron Múzeumot, ahol a Géciek és domokosiak végig járhatták Márton Áron püspök urunk papi és püspöki pályáját. Az egyik vendégünk véleménye: „könnyű így rendes, becsületes embernek lenni, ha előtted áll egy ilyen példa!” 

Bemutattuk a mesterségeket, megtudhatták, hogyan készül a lószerszám, a domokosi harisnya és a székely mellény. Lassan este lett. Vacsorára újra a hivatal dísztermében gyűltünk össze, szólt a zene, táncoltak a vendégek is, géciek a domokosiakkal és fordítva. Hétfő... Búcsúzás, egy-két könnycsepp, a viszontlátás, a szövődő barátságok éltetésének reménye, meleg kézfogások, ölelés zárta a találkozót.

A megkezdett munka folytatódik, a közzé tett értékgyűjtő felhívásra várunk mindenkit, kérjük és biztatjuk a gyerekeket, iskolásokat, pedagógusokat értékeink felkutatására bemutatására.

Bízunk benne, hogy eredményes lesz az elkezdett munka, megtudjuk, újratanuljuk, hogy van mire büszkék legyünk itt, Csíkszentdomokoson. Köszönjük kedves magyargéciek, hogy veletek lehettünk, hogy együtt dolgozhatunk. A viszontlátásra.

Mindenkinek, mindennemű támogatását köszönjük!

Sándor Edit, könyvtáros.