Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Csíkszentdomokos

2008.09.10
 
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Csíkszentdomokos (Sândominic)
Közigazgatás
Ország
Történelmi régió
Megye
Rang
község
Beosztott falvak
-
Polgármester
Ferenc Alajos
537275
0266336
Népesség
Népesség
6401 (2002)[1]
Magyar lakosság
6297
Földrajzi adatok
158,65 km²
EET, UTC+2
Csíkszentdomokos (románul Sândominic) falu Romániában Hargita megyében. Felcsík legnépesebb faluja. A falu jól őrzi hagyományait. Külön nap van szentelve a népviseleteknek, a Szőttesek Vasárnapja. A faluban két éve megrendezik a Kenderfesztivált.
Fekvése
Csíkszeredától 29 km-re északra az Olt felső völgyében fekvő Szenttamással összenőtt nagyközség a Lok és Szádakút-patakok Oltba való torkollásánál fekszik. 1967-ig Balánbánya is hozzá tartozott.
Nevének eredete
Nevét középkori Szent Domokosnak szentelt templomáról kapta.
 
Története
A középkorban határában vasat és rezet bányásztak. 1567-ben Zenth Domokos néven említik. Határában a Tarkő havasa alatt feküdt a középkori Tarkő falu. A falu határában a Pásztorbükknek nevezett helyen gyilkolták meg a székelyek Báthori András bíborost, erdélyi fejedelmet 1599. október 31-én. A gyilkosságért VII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a községet. A gyilkosság helyére 1816-ban keresztet állítottak, amely ma a templom belső falánál áll a Pásztorbükkön pedig kápolnát építettek. 1910-ben 5391 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Felcsíki járásához tartozott. A világháborúk között fejlett szövetkezeti élet folyt itt. 1992-ben 6678 lakosából 6658 magyar és 20 román volt.
Látnivalók
Híres emberek
Iskola
Az eddigi legrégebbnek tűnő adatok arról, hogy mikortól létezik szervezett oktatás Csíkszentdomokoson a Csíki Székely Múzeum Könyvtára egyik könyvének bejegyzése szolgáltatja. Ezt a vallástörténeti könyvet 1548-ban adták ki Antwerperben, a kiadvány második lapján a köv. beírás és évszám található: NICOLAE ZEN DAMOKOSY 1597 SENIOR RECTORU. Tehát őt, Miklós deákot tekinthetjük Csíkszentdomokos első tanítójának.
A XVII-XVIII. században számos iskolamester és segédje tevékenykedett a faluban, de inkább a tanulni vágyó fiúgyermekekkel foglalkoztak. Tanítottak, akárcsak az Erdélyben létező többi iskolában írást, olvasást, számolást és katekizmust. Tankönyv, tanrend nem létezett. A papra és beosztottjára, a kántortanítóra volt bízva hogyan és mikor tanítanak. A község legrégebbi iskolaépülete, a mai templom melletti iskola, amelynek főszárnya 1856-ban épült, itt az első iskolamester Székely Lajos tanító, aki egyben a falu harangozója is. A tanítás vallásos jellegű volt 1910-ig. Az első VH idején szünetel a tanítás: nem volt aki tanítson, sem akit tanítani. 1918-ban, Trianon következtében az iskola átmegy a román állam tulajdonába. 1919. november 26-án megkezdi működését egy 10 tanerős római katolikus iskola, Boga István római katolikus plébánosnak köszönhetően. Ebben az iskolában tanító tanerőket a püspökség fizette. 1938-ban az iskoláskorú gyerekek létszáma közel 700-ra növekedett, ezért állami költségvetésből felépült a jelenlegi központi (V-VIII osztályos) iskola épülete. 1940-44 közötti időszakban a román nyelvű állami iskola megszűnt, magyar nyelvű lett, igazgatója Blénessy Károly volt. A felekezeti megmaradt Egyházközségi iskolának, igazgatója Gáll Jenő. 1945 márciusában a Groza kormány megalakulása után az erdélyi kisebbségek oktatás ügyében is jó reményeket tápláló fordulat állott be. A háború után a gyermeklétszám növekedni kezd, nem elégséges az iskolaépület, ezért 1957-ben Cseralá, 1961-ben Sárosúton I-IV. osztályos iskolákat építenek. 1971-75 között a központi iskolát egy új szárnnyal bővítik, az alagsorban műhelyeket rendeznek be. 1981-82-es tanévben községi szinten a tanuló létszám eléri az 1050-et, 1981-ben iskolává alakítják a falu régi egészségházát is. Az 1989-es változás után a pedagógusok nagy lendülettel kezdenek hozzá az iskola újra szervezéséhez, 1990. május 6-án az iskola felveszi a falu nagy szülötte, Márton Áron püspök nevét. 1990 után megindul a testvériskolai kapcsolatok kiépítése, belgiumi, magyarországi és hazai iskolákkal. Az utóbbi években a pedagógusközösség részben stabilizálódik, évrol-évre több szakképzett pedagógus kerül az iskolához. Hajszálgyökerek címmel iskolaújság jelenik meg magyar, majd román és magyar nyelven. 1996-ban boldogemlékű Márton Áron püspök születésének századik évfordulója alkalmából centenáriumi ünnepséget szervez a község, ugyanakkor az iskola is. 1999-ben az oktatás 400 éves évfordulóját ünnepli az iskola tartalmas tevékenység sorozattal. A csíkszentdomokosi iskolából az elmúlt évtizedekben számos főiskolát, egyetemet végzett diák került ki. A kitűnő tanulmányi eredmények, megyei és országos tantárgyversenyeken, különböző típusú vetélkedőkön elért jó helyezések, nyelvművelő versenyek, általános műveltségi vetélkedők, az országos és megyei sportsikerek mind iskolánk szerepét, rangját bizonyítják. Iskolánk az új körülményekhez alkalmazkodva tovább folytatja hagyományos tevékenységét, és a sikerek ma sem maradnak el. Jelenleg tanintézményeinkben 59 pedagógus tevékenykedik, munkájuk eredményét dicsérik a tanulmányi sikerek, győztes pályázatok, versenyek és vetélkedők sokaságának eredménye, mert "Akik őrhelyen állnak, éber figyelésre és megsokszorozott munkára vannak kötelezve" - Márton Áron 1937.
 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.