Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Sándorok és Csíkszentdomokos

2008.08.18

 

A 11 méter magas Csonkatorony a Csíki- medencében, Felcsíkon, Csíkszenttamás fölött jelzi az idõ múlását. A rom egy középkori templom maradványa, amelyet Csíkszentdomokos és Csíkszenttamás közösen épített. Abban az idõben, a középkorban Szenttamás nagyobb volt, mint Szentdomokos, ezért épülhetett közelebb Szenttamáshoz. A Csíki-medence pedig még mocsaras volt, a hívõk csónakokkal közelítették meg a templomot. A templom melletti temetõ sírkeresztjein sok a Sándor név, ami a család múltjára emlékeztet. Az újabb sírok a jelenre utalnak. A Sándor-kápolnától északra, a falutól 1 km távolságra található a Csonkatorony romja. A két település egyházi különválásakor, a templom romokban hevert. A templom értékeinek elosztásakor a kõ keresztelõkút Domokosra került, a 15. századból származó, a csíksomlyói Madonnával egy mûhelyben készült Csíkszenttamási Madonna néven ismert szobor és az 1495-ös feliratot viselõ Hunyadi-harang Szenttamáson maradt. Mindkettõt a jelenlegi plébánia kertjében levõ, az Abaffy fõúri család Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolnájában õrizték 1749-ig, a kápolna lebontásáig. A jelenlegi templomot, ahol a Madonna és a harang található, 1776–78-ban építették a középkori templom romjainak anyagából. A Csonkatorony melletti temetõben még 2002-ben is görög katolikus vallásúak temetkeztek, akik egyházilag Csíkszentdomokoshoz tartoznak.

Csíkszenttamás Sándor-kápolnája

A délen Jenõfalvával, északon Csíkszentdomokossal összenõtt Csíkszenttamás nemrég vált községgé népszavazás alapján. A település nyugati határában, egy dombon áll magányosan a Sándor család Szent Annának ajánlott sírkápolnája. Ez a család Csíkszentdomokosról származott, és a kápolna kriptájába temetkezett. 1861-ben renoválták a kápolnát, 1872-ben újraszentelték, 1924-ben Sándor Árpád nyugalmazott ezredes az egyházközségnek ajándékozta. 1935-ben 100 csemetét ültettek, ebbõl már csak kevés van életben. Az 1970-es évek végén a kápolna kriptáját feltörték. Ebben az idõben a megyében több kápolna hasonló sorsra jutott. Minden év július utolsó vasárnapján Szent Anna tiszteletére búcsút tartanak a kápolnánál. A Sándor család udvarháza még áll a településnek a kápolnához közel esõ, Sándorok szere részében. A kúriát 1937-ben megvette Bács Jakab az akkori iskolaigazgatótól, Ágoston Andrástól. Jelenleg Bács Jakab özvegye lakik benne. A Sándor család örökösei Angliában élnek.

A hagyomány szerint az udvarházat alagút kötötte össze a kápolnával, de erre semmi bizonyítékot nem találtak. A kápolnától nagyon szép a rálátás Szenttamásra és a környezõ hegyekre. A házak közül kiemelkedik a templomtorony. A templom egyik értéke a csíksomlyói Madonnával egy mûhelyben készült csíkszenttamási Madonna néven ismert szobor. Ezért, s egyéb értékekért érdemes a templomot meglátogatni.

A Feneketlen-tó

A Csonkatoronytól már látszik a Feneketlen-tó és beépített környéke. Leereszkedünk a völgybe, új hídon kelünk át egy kis árok felett. A Feneketlen-tó környékét dróthálóval bekerítették, jelentõségét egy tábláról olvashatjuk: a Feneketlen-tó a Csíki-medence egyik legszebb karsztforrása. A gazdag vízi növényzetû tavacskából fakad a bõvízû Hõvízpataka. A forrástó fokozottan védett természetvédelmi terület. A néphagyomány szerint a Gréces kristályos mészkõ alkotta negyven – eltûnõ „emésztõnek" nevezett – búvópatak a Feneketlen-tóban fakad fel.

A Feneketlen-tóhoz monda is kötõdik a tó mélyén eltûnõ kincsrõl. A kincs maga a víz. A tó vize a Kárpát-medence öt legmagasabb rendû gyógyvize közé tartozik. Ez a forrás a székelységre lett bízva. Õrizzétek és használjátok imával Csaba királyfi népeként. Eddig a tábla szövege. Segítségül más táblákon imák is olvashatók. A tó eredetérõl egy másik legenda arról szól, hogy a templom harangozója kellemetlennek tartotta a korai harangozást, ezért eldugta a harang ütõjét az ágya alá. Az ütõ keresésére indult elöljáróság betért a harangozóhoz, akinek háza a tó helyén állott. Amikor kérték a harangütõt, õ azt felelte: Süllyedjek el, ha láttam! De ahogy kimondta a hazugságot, a talaj inogni kezdett, s alig menekültek ki az elöljárók, a harangozó a házával együtt elsüllyedt, a helyén pedig tó keletkezett. A Feneketlen-tó tulajdonképpen egy melegvizû forrás, melynek vize a mélybõl tör fel. A Hõvíz-patak folyik ki belõle. A tó és a patak is vízi növényekkel borított, és télen, a legnagyobb hidegben sem fagynak be, ezért télen is itt maradnak a vadkacsák a környéken. A tótól távolabb lefúrtak, és egy csövön keresztül szintén meleg víz tör a felszínre. A vizet egy kis fürdõmedencében hasznosítják. A kicsiny medence inkább lábáztató, de része annak a fürdõfelújítási folyamatnak, amely a régi fürdõk használatára törekszik. A medence környékét öltözõ, WC, filagóra egészíti ki. (Pomjánek Béla)

Csíkszenttamás temploma 1333-ban a pápai tizedjegyzék de Sancto Thoma néven említi. 1441-ben Zenth Tamás, 1549-ben Szent Tamás formában fordul elõ. 1567-ben a regestrum 34 kapuval jegyzi. 1699-ben Szenttamás, 1741-ben Csík Szent Tamás néven szerepel. 1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Lõrinc a pápai tizedjegyzék szerint 2 régi banálist fizet, majd ismét 1 garast, 1334-ben 1 régi banálist. A középkori templomból ma csak a torony megcsonkított falai állanak 11 méter magasságban. Nyugati fala ép, déli fala részben. Legfelül két csúcsíves ablaka ép. A templom 1725-ben romokban hever. 1748-tól tervezik új templom építését, amely a régi romjainak felhasználásával el is készül 1777–1776 között az Olt völgyében fekvõ faluban. Ekkor a templomot 400 évesnek tartották, nem tévedtek sokat. A torony csúcsíves ablakai, az alapokból megállapítható poligon záródású szentély, az új templomba átmentett fali szentségfülke stílusából megállapítható, hogy a XIV. század alkotása. A szentély támpilléreinek nyomaiból az is nyilvánvaló, hogy boltozott volt, míg a hajónak csak sima mennyezete lehetett. Az új templomba átmentik a fejedelmien szép Madonnát is, ami a XV. század derekán készült. Régi harangja is XV. századi, felirata szerint: Anno Domi MCCCCXXXXV Jar. Édestestvére a csíkszentmártoni harangnak. A templomot várfal és temetõ vette körül. 1592-tõl – kevés megszakítással – közös papja van Csíkszentdomokossal, valószínûleg a reformáció utáni paphiány miatt. Az is lehet, hogy egy ideig Szentdomokosra is jártak templomba, mert templomuk ekkor már kezdett használhatatlanná válni. 1725-tõl a faluban lévõ Abaffy családi kápolnába járnak szentmisére, de ez szûknek bizonyul, és úgy látszik ez is használhatatlanná válik, mert késõbb el is tûnik. A falutól nyugatra esõ dombon a Sándor család Szent Anna-kápolnája áll, kriptával.1861-ben építik újjá. A középkorban tiszta katolikus falu. A XVIII. században katolikus anyaegyház, és e század elején is csak katolikus temploma és egyháza van.

(Forrás: Léstyán F erenc - Megszentelt kövek)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.